Agostyán

DSCF0446Agostyán (Augustin) a Gerecse nyugati részén fekvő 550 lakosú település Tatától keletre. A falu és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, erről tanúskodik az itt feltárt urnatemető. Első okleveles említése 1343-ból való, ekkor Anustyan néven említik a falut. Néhány évtized elteltével, 1383-ban már Agostyán néven szerepel az Ábostyáni család és a tatai apátság birtokaként. 1440 és 1446 között a tatai vár ellátása volt az itt élők feladata. A középkori falut a törökök 1543-ban elpusztították, majd a terület lakatlan pusztaság maradt egészen 1733-ig, amikor III. Károly király gróf Eszterházy Józsefnek adományozta. A földesúr hívására a németországi Würzburg és Bamberg tartományokból római katolikus vallású bajorok telepedtek le itt. A betelepítés után Ágostyánnak mondták a község nevét, illetve a német Augustin szóhoz való hasonlósága miatt Agustinnak is kezdték nevezni.

A falu védőszentjéül Szent Ágostont választották. A templomot is az ő tiszteletére szentelték fel 1809-ben. Az Esterházy család anyagi segítségével készült barokk stílusú templom építési munkálatainak vezetésével a Bécsből érkezett Grossmann Józsefet bízták meg. Agostyán egy tanteremmel rendelkező régi iskolája a templommal egy időben épült.

1899-ben a községben óriási tűzvész pusztított, a házak nagy része leégett. Az I. világháború 100 férfit szólított fegyverbe, közülük 18-an hősi halált haltak. Emléküket az 1928-ban felállított szobor őrzi. A második világégésnek 34 agostyáni áldozata lett, nevük a templom melletti emlékművön olvasható.

A rendszerváltás előtt a falu elvesztette önállóságát, 1985-től közigazgatásilag Tata városrésze.

A falu híres születte Mons. Dr. Zágon (Zantleitner) József (1909-1975), a római Santa Maria Maggiore-bazilika kanonoka, a római Szent István zarándokház alapítója. Emlékét a templom falán a bejárat mellett a rokonság és az egyházközség által készíttetett emléktábla őrzi.

Agostyán római katolikus temploma a falu Tata felőli részén, festői környezetben, egy dombtetőn áll, így a város felől érkezők már messziről megpillanthatják tornyát.

Agostyán 1942-ig Szomód fíliája volt. Ezt követően plébániai rangot kapott, 1989-től pedig lelkészség, melyet ettől kezdve oldallagosan Vértestolnáról Markó Gyula plébános látott el, 2011 augusztusa óta pedig Szalai Gábor a plébános a tata-tóvárosi plébániáról.

A templomba belépve dongaboltozatos egyszerű barokk belső tárul elénk. A boltívek három részre osztják a 9,5 méter széles és 18 méter hosszú épületet. Az oltárkép Szent Ágoston püspököt ábrázolja a mennyei dicsőségben, főpapi öltözetben, angyalok társaságában. A kép alkotóját nem ismerjük. A barokk főoltár mindkét oldalán egy-egy angyal látható. Figyelemre méltóak a keresztút stációk barokk stílusú, faragott domborművei, alattuk az egyes állomások nevei német nyelven olvashatóak. A templomban látható még a Boldogságos Szűz Mária, Szent Anna és Páduai Szent Antal szobra, valamint a bejárattól jobbra található a 2012-es felújítás alkalmával kialakított lourdes-i barlangban az imádkozó kis pásztorlányka, Bernadett és a neki megjelenő Szűzanya szobra. A lourdes-i barlangban található számos hálatábla az egykori agostyáni hívek mély és buzgó hitéről tanúskodik.

A templomon nagyobb volumenképeslapű renoválást végeztek 1904-ben. Ekkor készült az új, most is ép padlózat az Esterházy család anyagi hozzájárulásával. A felújítás során a padló alól előkerült egy ősbölény koponyája, melyet azóta a Budapesti Geológiai Intézetben őriznek. Az 1 manuál, 8 regiszteres orgonát 1909-ben a Rieger testvérek készítették. A díszes örökmécses is ekkor került a helyére, mely a 2012-es belső felújítás óta újra a szentély közepén függ. 1938-ban szép mennyezetfreskók készültek, melyeket 1979-80-ban lemeszeltek és egyházművészeti értékkel nem rendelkező, a templom stílusához nem illeszkedő posztmodern alakokat, jeleneteket és szentírási idézeteket festettek a helyére. Az eredeti freskókat sajnos már nem sikerült helyreállítani, így a 2012-es felújítás során az egységes barokk belső visszaállítása érdekében – számos művészettörténész és műemlékvédelmi szakember véleményének ismeretében – az igénytelen modern freskók helyett fehérre festették a mennyezetet. A kovácsoltvas áldoztatórácsot sajnos az 1970-es években elbontották.

A templom 24 méter magas tornyában 3 harang lakik. A 133 kilogramm tömegű, f’ hangú, 57,5 cm alsó átmérőjű nagyharang 1921-ben készült Budapesten, Szlezák László műhelyében. A középső Szent Ágoston-harang még a templomnál is idősebb, hiszen 1756-ban öntötte Joseph Steinstock mester Budán. Alsó átmérője 47 cm, a’’ hangú. Palástján egy gyönyörű dombormű látható, melyen Szent Ágoston fejére koronát helyez az Atya és a Fiú, felettük pedig a Szentlélek látható galamb képében. Az aprócska, 29 cm átmérőjű, fisz’’ hangú lélekharangot F. W. Rincker mester öntötte a Harangművek Részvénytársaság csepeli öntödéjében 1925-ben. Működő toronyóra is jelzi az idő múlását, mely a székesfehérvári Rancz Kft. munkája

A külső vakolat és a tető falu felőli oldalának renoválása 1994-ben történt.

A templombelső teljes felújítására és kisebb átalakítására 2012-ben került sor. Ekkor teljesen újrafestették a falakat, a szószéket, az orgonaszekrényt, a mellvédet, az ablakkereteket, valamint az oltár felépítményét. A lourdes-i barlang a már említett új, méltóbb helyen került kialakításra. Teljesen új elektromos rendszer lett kiépítve, energiatakarékos világítótesteket, új csillárokat és falikarokat szereltek fel. Gyönyörű vörös szőnyegezéssel, a szentélyben új stallumokkal és igényes fa ambóval gazdagodott a templom. A megújult templombelsőt ünnepélyes szentmise keretében 2012. június 23-án áldotta meg Németh László pápai prelátus, lipóti esperes-plébános.

2012-ben a templom környezete is megszépült, hiszen a sekrestye felőli oldalon lévő elöregedett fenyőfákat kivágták és térkövezésre is sor került. Megoldódott a vízelvezetés is, miután új ereszcsatornákat szereltek fel.

Az agostyánban szolgálatot teljesítő plébánosok, lelkészek:

1942-1943      Makkó Lajos

1943-1944      Búzás József

1944-1945      Pregler Mátyás

1945-1947      Nagy István

1947-1952      Hubert János

1952-1955      Bognár Zénó

1955-1956      Baky Lajos

1956-1960      Hegedűs András

1960-2011      Markó Gyula (1989-től oldallagosan Vértestolnáról)

2011-2015      Szalai Gábor (oldallagosan Tata II. Plébániáról)

2015-              Kovács Csaba Albert (oldallagosan Tata II. Plébániáról)

DSCF0439 DSCF0446 DSCF0447 DSCF0465 DSCF0482 DSCF0497 DSCF0505 DSCF0503 DSCN2741 DSCN2729   Zágon Zantleitner József emléktábla