Vértestolna

DSCN2632Vértestolna a Gerecse hegység nyugati részének völgyében található mintegy félezer lakosú Komárom-Esztergom megyei település Tatától 14 km-re délkeletre. A község a Győri Egyházmegye utolsó plébániája, hiszen a szomszédos Tardos és Tarján községek már az Esztergom-budapesti Főegyházmegye területén találhatóak.

A falut először 1337-ben említi egy oklevél Tolma néven. Egy szintén XIV. századi irat említést tesz arról, hogy a falunak már ekkor volt egyházközsége, amely a budai főesperességhez tartozott. A török hódoltság idején a község elnéptelenedett, majd 1733 őszén az Esterházy-család a németországi Baden-Württemberg tartományból katolikus vallású svábokat telepített ide, akik főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A község lakóinak jelentős része ma is német nemzetiségűnek vallja magát.

A vértestolnai plébániát 1743-ban alapították. A település központjában álló, Grossmann József tervei alapján épült impozáns, műemléki védelem alatt álló barokk stílusú római katolikus templomot 1750-ben szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére. Berendezése a késő barokk jegyeit viseli magán. A templom 1 manuálos, 8 regiszteres, felújításra szoruló orgonáját Joseph Loyp bécsi orgonaépítő mester készítette 1858-ban.

DSCN2639Az oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja, kezében az Oltáriszentséggel. Az oltár jobb oldalán Szent Sebestyén, bal oldalán Szent Vendel szobra áll. A templomban látható még a Boldogságos Szűz Mária, Jézus Szentséges Szíve és Páduai Szent Antal szobra. Különösen szépek a keresztúti stációk képei, melyek alatt német nyelven olvashatjuk az egyes állomások neveit.

A templom órapárkányos tornya 1788-ban épült, benne 3 harang lakik. A nagyharangot Szlezák László öntötte Budapesten 1950-ben. A kisharangot és a lélekharangot F. V. Rincker mester öntötte az Ecclesia Harangművek Részvénytársaság csepeli öntödéjében 1925-ben.

A vértestolnai istenháza 2011-ben a hívek nagylelkű adományaiból és pályázat útján nyert támogatásból újulhatott meg kívül-belül egyaránt. A templom megáldására advent első vasárnapján került sor. Az ünnepi szentmisét Pápai Lajos győri püspök mutatta be.

A plébániaépület elkészülésének pontos dátuma nem ismert, ám nagy valószínűség szerint egyidős a templommal. Az építés költségeit részben gróf Eszterházy József kegyúr, részben pedig a falu lakossága finanszírozta. Legjelentősebb felújítására, átalakítására 1911-ben, Gráf Márton plébánossága idején került sor.

DSCN2658Vértestolnának egészen 2011-ig helyben lakó plébánosa volt. Markó Gyula atyát 2011. augusztus 1-jei hatállyal a Győri Egyházmegye püspöke nyugállományba helyezte, azóta oldallagosan a tatai Szent Imre-plébániáról látják el a tolnai hívek lelki gondozását.

Ezt a gyönyörű fekvésű falut nemcsak a sváb ősök és a hagyományok tisztelete, valamint az itt élő emberek munkaszeretete, szorgalmassága és a porták rendezettsége jellemzi, hanem a falu lakóinak vallásossága is példaértékű.

VÉRTESTOLNA templom belső templom tolnai temető keresztút oltárkép orgona billentyűk orgona homlokzat főoltár angyalai freskó DSCF9106 másolata _DSCF9108 másolata _DSCF9097 másolata DSCN2680 másolata