Warning: preg_match() [function.preg-match]: Compilation failed: unrecognized character after (?< at offset 4 in /var/userdata/web/tataikapucinus.hu/website/www/wp-includes/wp-db.php on line 1657
“Szent János áldása” « Tatai Kapucinus Plébánia

“Szent János áldása”

A bort, vagyis “Szent János szerelmét” őseink hagyománya szerint, a karácsony utáni harmadik napon áldják meg. A János napi boráldás településünkön a mai napig élő hagyomány. Így idén is, mint már sok éve minden esztendőben, karácsony másnapján szőlőhegyi boros-gazdák egy-egy üveg bort vittek a templomba. Az oltár előtt álló asztalkán elhelyezett borokra a szentmise végén Albert atya, az alábbi szavakkal közvetítette az Isteni áldást:

„Ajándékozó kezeddel áldd meg és szenteld meg ezt a bort. Szent János apostol és evangelista közbenjárására áldd meg és oltalmazd mindazokat a benned hívőket is, akik ebből a borból isznak…”

A szentelt bornak őseink mágikus erőt tulajdonítottak, amivel beteg embert és állatot is gyógyítani lehet. Ezen felül öntöttek belőle a boroshordókba is, hogy ne romoljon el a bor. A János napi borszentelés és borivás rituáléját már a 15. századi magyar misekönyvekben is (Az 1499-ben keletkezett pécsi misekönyvben) megemlítik.

Fogyassza mindenki felelősséggel és egészséggel a megáldott borokat!

A boráldás szokása

Ahogyan számos karácsonyhoz és az újév kezdetéhez fűződő hagyományunk – a pogány időkig nyúlik vissza. A germánok a téli napfordulókor napokig tartó ünnepet tartottak, amelynek során sok bor is fogyott.
A kereszténység elterjedésével az egyház igyekezett “megkeresztelni” ezt az ősi rituálét is, így a germán területeken János napi boráldássá “szelídült” a pogány ünnep.
Magyarországra a mai Németország területéről származó premontrei rend tagjai hozták be a szokást, s mivel itthon is általában karácsony környékén történt meg a borok fejtése, a hordók megkezdése, a boráldás igen hamar elterjedt szerte a Kárpát-medencében. Bajon évszázados hagyományként él e hagyomány.

Pentz Imre