Szent Orbán a szőlőben!

Középkori hagyomány szerint Szent Orbán pápa rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Hogy Orbán közbenjárását megnyerjék, a Baji-szőlőhegyen a hegyi gazdák tizennégy évvel ezelőtt Orbán szobrot állítottak, és az ő védelmére bízták a szabad ég alatt érlelődő szőlőfürtöket.

 Orbán népi kultuszának forrása az elzászi szőlővidékre vezethető vissza. Innen jutott el Franciaországba, de főleg a Rajna vidékre, illetőleg a német-római birodalomba, majd a középkor legvégén hazánkba is gyökeret vert a szent pápa tisztelete. Terjedését elősegítette a híres középkori jogkönyv, a Sachsenspiegel is, amely Orbán ünnepét a nyár kezdő napjaként tartotta számon. A szőlőhegyeket ezért helyezték az elkövetkezendő viharos nyári időszakokban a szent pápa oltalma alá. Orbán napján, szűkebb hazánkban is meghonosodott, könyörgő litániát a szőlőhegyi szobornál Szentháromság vasárnapjának délutánján mondták el a hegyi gazdák.

Baj sváb szőlősgazdái Orbán szobrát borral öntözik meg, ha a dolgát jól végezvén a szőlőket megvédte a fagyoktól.  Ha azonban a szőlők védelmét nem biztosította, akkor megvesszőzik. A Baji szőlő-hegyen Szent Orbán idén is jól vigyázta a termést, ezért jó bórral locsolták meg ismét a Szent Orbánt megjelenítő szobrocskát.

 A könyörgő litániát követően a megjelenteket a gazdák szeretetlakomán látták vendégül, melyen zengett a muzsika, szólt a nóta, és mindenki maga győződhetett meg a pincék mélyéről előkerült borok kóstolását követően, hogy Szent Orbán valóban lelkiismeretesen ellátta a rá kirótt feladatot.  Fogyassza mindenki egészséggel, de mértékkel az Orbán védelmében nevelkedett szőlők levét!

Pentz Imre