Házasság

házasságA házasság szentsége

Hogyan jön létre a házasság szentsége?

A házasság szentsége a férfinak és a nőnek az Isten és az Egyház előtt tett ígéretével jön létre, amelyet Isten elfogad és megpecsétel, és amely a házaspár testi egyesülésével teljesedik be. Mivel a szentségi házasság kötelékét maga Isten köti össze, ezért az a két felet egyikük, vagy mindkettőjük haláláig összekapcsolja. [1625-1631]

A házasság szentségét a férfi és a nő kölcsönösen szolgáltatja ki egymásnak. A pap vagy a diakónus Isten áldását hívja le a párra. Ő a tanú, hogy a házasság megfelelő feltételekkel jött létre, és az ígéret mindkét részről nyilvánosan elhangzott. A házasság csak akkor jöhet létre, ha megvan a házassági beleegyezés, azaz a férfi és a nő szabadon, erőszaktól és kényszertől mentesen akarja a házasságot, és nincsen más természetes vagy egyházi akadály (már fennálló házasság, cölibátus-fogadalom).

Mi szükséges a keresztény szentségi házassághoz?

A szentségi házasság három szükséges eleme: a) szabad beleegyezés; b) az egész életen át tartó kizárólagos kapcsolat igenlése; c) nyitottság termékenységre. A keresztény házasságban azonban a legfontosabb az, hogy a házaspár tudja: ők Krisztus és az Egyház közötti szeretet élő képmásai. [1644-1654, 1664]

Az egység és fölbonthatatlanság követelménye elsősorban a többnejűség ellen irányul, amelyben a kereszténység a szeretetnek és az emberi jogoknak alapvető megértését látja. Ugyanígy ellene van annak is, amit „szukcesszív (folyamatos) többnejűségnek” lehetne nevezni: minden kötelezettség nélküli szerelmi viszonyok egymásutánja, amelyekből nem lesz egyetlen, nagy, soha többé nem helyesbíthető „igen”. A házassági hűség követelménye tartalmazza az egész életen át tartó kapcsolatra való készséget, és kizárja a házasságon kívüli szerelmi kapcsolatokat. A termékenységre való készség követelménye azt jelenti, hogy a keresztény házaspár elfogadja a gyermeket, akiket Isten szeretne nekik ajándékozni. A gyermektelen házaspárokat Isten arra szólítja fel, hogy más módon legyenek „termékenyek”. Az a házasság, amelyben házasságkötéskor ezeknek az elemeknek valamelyike hiányzik, nem jön létre.

Miért felbonthatatlan a házasság?

A házasság háromszor is felbonthatatlan. Először is azért, mert a szeretet lényegéhez hozzátartozik a fenntartás nélküli, kölcsönös odaadás; azután azért, mert a házasság Istennek a teremtménye iránti feltétlen hűségnek hasonmása; és végül azért felbonthatatlan, mert krisztusnak Egyháza iránti odaadását mutatja be, amelyik elment egészen a kereszthalálig. [1605, 1612-1617, 1661]

Olyan időben, amikor sok helyen az összes házasságok 50%-a is felbomlik, a maradandó házasság nagy jel, végső soron Istenre mutató jel. Itt a földön, ahol olyan sok minden relatív, az embernek hinnie kell Istenben, aki egyedül abszolút. Ezért olyan fontos minden, ami nem relatív: az az ember, aki abszolút igazságot mond, és aki abszolút hűséges. Az abszolút hűség a házasságban nem annyira emberi teljesítményt bizonyít, mint inkább Isten hűségét, aki még akkor is itt van, ha mi őt minden tekintetben eláruljuk és elfelejtjük. Az egyházi szertartás azt jelenti: jobban bízni Istenben, mint saját szerelmi tartalékunkban.

Church prepared for weddingMi fenyegeti a házasságot?

A házasságot valójában a bűn fenyegeti, az imádság és az Isten jelenlétében való bizalom pedig erősíti. [1606-1608]

A férfi és a nő közötti nézeteltérés, amelyik éppen a házasságban gyakran egészen gyűlöletig mehet, nem a nemek összeférhetetlenségének a jele; és az egész életen át tartó kapcsolatnak sincsen semmilyen sajátos pszichés akadálya. Sok házasságot a beszédkultúra és figyelmesség hiánya veszélyeztet. Ehhez járulhatnak még gazdasági és társadalmi problémák is. Döntő szerepe van a bűnnek: féltékenység, uralkodási vágy, kötekedő hajlam, élvezetvágy, hűtlenség és egyéb pusztító erők. Ezért lényeges minden házasságban a megbocsátás és kibékülés, még a gyónásban is.

Hogyan ünneplik az egyházi házasságkötést (esküvőt)?

Az esküvőnek rendszerint nyilvánosan kell végbemennie. A jegyeseket megkérdezik, akarnak-e házasságot kötni. A pap vagy a diakónus megáldja a gyűrűket. A jegyesek gyűrűt cserélnek, és hűséget ígérnek egymásnak: „Jó és rossz napokban, egészségben és betegségben, míg a halál el nem választ minket”, majd megfogadják: „Szeretni, becsülni és tisztelni akarlak téged életem minden napján”. A celebráns a házasságot érvényesnek nyilvánítja és áldását adja. [1621-1624, 1663]

A házasságkötés szertartásában az Egyház a következő kérdésekkel fordul először a vőlegényhez, majd a menyasszonyhoz. Celebráns: „megfontoltad-e Isten előtt szándékodat, és szabad elhatározásból jöttél-e ide, hogy házasságot köss?” Vőlegény (menyasszony): „Igen.” Celebráns: „Ígéred-e, hogy leendő feleségedet (férjedet) tiszteled és szereted, míg a halál el nem választ benneteket egymástól?” Vőlegény (menyasszony): „Ígérem.” A következő kérdéseket a celebráns közösen teszi fel mindkettejüknek. Celebráns: „Elfogadjátok-e a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza házasságotokat? Ígéritek-e, hogy Krisztusnak és az Ő Egyházának törvényei szerint nevelitek őket?” Vőlegény és menyasszony: „Elfogadom, ígérem.” Celebráns: „Készek vagytok-e keresztény házastársakként közös felelősséget vállalni mind az Egyházban, mind pedig a világban?” Vőlegény és menyasszony: „Készek vagyunk.”

Mi a teendő, amikor egy katolikus nem katolikus kereszténnyel szeretne házasságot kötni?

A házassághoz egyházi engedélyre van szükség. Az ilyen, úgynevezett vegyes házasság ugyanis mindkét házastárstól különleges hűséget kíván Krisztushoz, hogy ne folytatódjék kicsiben a kereszténység szakadásának meglévő botránya, és ne vezessen esetleg még a hit gyakorlásának feladására is. [1633-1637]

 

Köthet-e házasságot katolikus keresztény ember nem kereszténnyel?

Katolikus hívő számára saját hite és születendő gyermekeinek hite szempontjából nehézségeket okozhat, ha nem keresztény vallásúval köt házasságot, és él házasságban. A katolikus egyház a hívőkért érzett felelőssége miatt nyilvánította a valláskülönbséget házassági akadálynak. Ilyen házasságot csak akkor lehet érvényesen megkötni, ha a házasságkötés előtt ezt az akadályt elhárítják (fölmentés, diszpenzáció). Fölmentés nélkül nem jön létre szentségi házasság. [1633-1637]

Youcat: 261, 262, 263, 264, 266, 267, 268